(Katt a képre a nagyobb felbontásért!)
Még tavaly, amikor az MSZP lasszóval vadászott a nyílt utcán valaki miniszterelnöknek valóra – aki nem annyira hülye, hogy kiröhögjék, de hülye annyira, hogy elvállalja –, egy ország találgatta, hogy mi a csel Gyurcsány lemondásában. Biztosak voltunk abban, hogy valami nagy és bonyolult szemfényvesztés tanúi vagyunk – ilyen hirtelen és ilyen könnyen nem szabadulhattunk meg Ferenctől. Vártuk, hogy egy ördögien zseniális terv fináléjaként egyszercsak eljön az a pont, amikor az éj leple alatt Őszöd furfangos Odüsszeusza Sir Lancelotnak öltözve egyszercsak kiront a fanyúlból, de hiába.
Két jó okom is volt kételkedni abban, hogy Gyurcsány visszavonul, és elfoglalja az őt megillető helyet a showbiznisz panoptikumában (úgy nagyjáből Freddy Krueger és az emberarcú, pacalevő kisgazda sztárügyvéd, valamint a gróf Dracula alkotta háromszög súlypontjában):
1. – Közismerten gyanakvó természetem miatt, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, rögtön aggódni kezdek.
2. – Maradt még két dolog, amit nem nyúlt le Orbántól: nem csinált még nemzeti konzultációt, és nem alapított polgári köröket. Márpedig addig nem nem állhat meg...
És mit hoz a sors, motoszkálás hallik a fanyúl belsejéből. Ferenc kitörni készül. Azt olvasta ki a választási eredményekből, hogy az ország népe egyemberként őt szólítja és hívja. Márpedig neki az első a haza szolgálata, úgyhogy legott hírül is adta: nemzeti konzultációs körútra indul. Igaz ugyan, hogy a dölyfös és arrogáns Orbán Viktor az ország sorsáról rendezett konzultációt, a legendásan szerény és alázatos Gyurcsány Ferenc nemzeti konzultációja pedig Gyurcsány Ferencről szólna, de ne kukacoskodjunk. Majd ellensúlyozza azzal, hogy megalapítja, és személyesen vezeti a Csepeli Nyuggerek Kubatov Gábor Elvtársi és Panelproli Antifasiszta Körét.
Csak a kollektív amnéziában bízhat. Hogy ügyes kommunikációval és célzott pénzkihelyezéssel elérhető, hogy az emberek úgy emlékezzenek: a 2010-es választásokat valami Mesterházy nevű figura bukta el, az azt megelőző kormányzás kudarca pedig a Fidesz felelőtlenségének volt köszönhető – ő, mármint Gyurcsány, akkoriban még ott sem volt, ő lenne tehát a friss erő, az új arc.
Ezért szeretném itt a magam szerény eszközeivel leszögezni: az elmúlt nyolc év kudarca, az ország szétzüllesztése, a szélsőségesek megerősödése, valamint az MSZP csúfos választási bukása nagyrészt Gyurcsány Ferenc áldásos tevékenységének gyümölcse.
Ez a zakó bizony az ő zakója.
Miközben pártközeli források már azt rebesgetik, hogy a második forduló után az MSZP nevet-logót-Ildikót vált, a még harcban álló szocialista jelöltek kampányanyagairól szemérmesen lehagyják az MSZP logóját. Így válnak a szocik afféle álfüggetlen-álcivil, demokráciáért aggódó chartás-népfrontos összellenzéki jelöltté.
